2010. január 31., vasárnap

Hóban gazdag hétvége!

Tyűűű... van mit mesélnem a hétvégéről!
Szombat reggel arra ébredtünk, hogy 15cm-s hó van!! Na rohantunk is kifele, hogy közösen örüljünk ennek! :)
Lüszi megmutatta, hogy olyan boldog ettől amilyen magasra tud mászni. :))
Persze jó gazda lévén megdorgáltam az ebet, s elmagyaráztam neki, hogy a padon ülni kell... :))
Nézett is rám nagy boci szemekkel... Ezeknek ki tud ellen állni?!
Szombat délutánra megvolt már a program, amire sajnos Lüszi nem tudott eljönni. Szánhúzós klubvacsi volt. Ennek a monori Nyerges Hotel adott helyet. Meg kell mondjam.. pazar volt!
Nem semmi látvány így az épület havasan. Ámultunk kívül is, meg aztán belül is.
A vacsi folyamán mi nem kaptunk serleget ugyan, de remekül éreztem magam. Ezúton is gratula a klub győzteseinek!
Este 7 körül estem haza az esemény után.. s gondoltam kompenzálom az itthon hagyást és elviszem sétálni. A séta 2 órásra sikeredett! Az eredmény az lett, hogy Lüsziről tömegével lógtak a hólabdacsok mire hazaértünk. :))
Másnap reggel hulla fáradtan kimásztunk az ágyból.. vagyis én.. a kisasszony már intenzíven ébresztgetett. Kinéztem az ablakon és leesett az állam! 40cm hónál tartottunk!!
Na akkor uccu neki... menjünk és élvezzük ki! Szép vasárnap reggel. :)
Sajnos a parkokban már sok helyen lejárták az örömködő kutyusok, de azért kitartóan kerestük a friss havat. :)
És hát találtunk is eldugott helyet. :)
Lüszinek rögtön vigyor szaladt a képére! :))
Játék nélkül mit sem ér az élet..! Hócsatába fogtunk a leánykával! :)) Érdekes vetődései vannak néha, ha hógolyó elkapásról van szó.. :D
Persze pihenés képpen jutott nekünk szaglászás is.
De gyorsan visszatértünk a játékhoz. Lüszi csak úgy pattogott... Vetődött balra..
Majd jobbra.. és eközben azon gondolkoztam mi lehetett előző életében?? Róka? Díjugrató ló? Avagy kapus a fociban? :))
Ha abba mertem hagyni a dobálást... akkor azonnal jelezte Őtellhetetlensége. :)
Bújócskáztunk is.. de persze Én a piros kabátban nehezebben bújtam el, mint ő a bokorban. :))
Imádom ezt a kis mocskot, mikor így felém szalad..
Épp, hogy hazaértünk pihenni.. Csörgött a telefon.. Szánkózni hívtak minket a Normafához! Meg is beszéltük, hogy ebéd után szívesen részt veszünk eme remek programban!
Kb fél méteres hó várt minket a hegyen!!! Lüszi elmondhatatlanul élvezte!
Mivel soha nem látott még ekkora havat, így gondolta gyorsan közel kerül hozzá, s belemártotta a fejét a jóba. :D
Ekkora hóban sétálni is elég volt... nemhogy futni!
A hógolyó az itt is megvolt.. persze a vetődés ekkora hóban már körülményesebb! :)
Annyira tetszett neki ez a nagy mennyiség.. hogy megpróbálkozott a beleolvadni a környezetbe. Több-kevesebb sikerrel. :)
Majd a játékot megunva.. csak futkározott örömében. :)
Persze néha meg is állt egy szusszanásra.. Ekkor már jól látszódtak a hólabdacs képződmények a lábán. :))
A nap végére megpróbálkoztunk az ősi tudás előhozásával. :))
Lüszire kötöttem a szankót, majd ráültettük a társaság legkönnyebb tagját, s azt mondtam HÚZZAD! :))
Ez a gyönyörűség pedig húzta biza!! Nem is akárhogy! Tartotta a gyors séta tempót, s gondoltam megnézzük mit bír kezdésnek rövidtávon.. A járdán futásnak indultam, s kiabáltam "utat kérünk!! vigyáázat!!" Majd elrobogtam mindenki mellett, mögöttem a kutya a szánt húzva.. tepert ahogy csak bírt, és nagyon büszén néztem mennyire jól bírja! A szán utasa alig bírt megmaradni a járművön ugyan, de mikor leszállt nagyon vigyorgott velünk együtt. :)
Hát ez volt a mi kis hétvégénk.. így tömören.. Mi nagyon élveztük! Reméljük a következő hétvégéig kibírja a hó és ismételhetünk!!!

2010. január 17., vasárnap

Hétvége otthon napsütésben

Ismét itthon a szülőknél. Hazajöttünk egy kis szülinapozásra. Lüszi nagyon boldog volt, hogy ismét láthatja kis barátját Artúrt. :)
A széles mosoly ott volt végig az arcán, mint pl ezen a képen is. :)
Kisütött a nap szombaton, s öröm volt fotózni a két bohóc ebet. Futkároztak jókedvűen, ők is élvezték egymást és a szép időt. :)
Ment végig az ugra-bugra. Hihetetlen miket nem tudtak művelni egymással. :)
A fogócskázás volt a kedvenc időtöltésük. Persze Artúrt nem lehet legyőzni, ha futásról van szó, de azért néha hagyta magát a játék kedvéért. :)
Itt már kicsit koszos Lüszke, de rég szerettem volna egy közös képet róluk. Viszont ahhoz, hogy nyugton maradjanak először hagyni kellett a játékot. :)
Természetesen estére már senkinek nem kellett az altató... :)

Kutyajó hétvégénk volt! :)

2010. január 10., vasárnap

Séta a párafelhőben

A tegnapi sétánk nagyon érdekesre sikeredett. Elállt végre az eső délutánra, s kimerészkedtünk a szabadba. Mivel nagyon világos és nyugodt volt a környék, így kicsit nagyobb kört tettünk a szokásosnál. Gondoltam mennyünk le a Duna partra, nézzük meg, mert már rég láttuk. Sötétben ugyanis nem egy lányoknak való környezet, fényes nappal viszont jó kis sétáló hely.
Nem semmi mekkora párafelhő volt a víz felett. Komolyan szauna jellegű érzés volt benne sétálni. Mikor odaértünk akkor érkezett meg egy sétáló hajó. Leültünk nézelődni a rakparton, mivel kellemes zenét hozott a víz a hajóról. Csak ámultunk a mítikus tájra, nagyon szép volt.
Kb 5 percet tölthettünk ott, de a párafelhő egyre csak sűrűsödött körülöttünk.
Ami a víz állását illeti.. még sose láttam ilyen alacsonyan a Dunát.. A rakpart aljára le tudtunk meni, és a sziklák, a murva kb 2-3 méter szélesen kilátszott a vízből..
Természetesen Lüszi remekül érezte magát.. Gondolta megmártózik kicsit a vízben, mert olyan jó idő van... Én meg a parton téptem az ősz hajszálaimat kifele, s közben toporzékolva kiabáltam neki, hogy "Te teljesen megőrültél??? Hideg a víz, gyere ki de tüstént, mert nagyon megfázol!! Gyere ki, mert elgatyázlak te dinka!!" Persze Lüszi mindebből semmit nem értett. Talán csak annyit, hogy a Mami valamiért írtó pipa lett, talán nem kéne jobban megmártózni. :)Séta után egy alapos alsó váz mosás vette kezdetét, majd egy alapos szárítás. Megfázásnak jele nincs. Ilyen marhaságra is csak az én kutyám képes... :)

2010. január 9., szombat

Új év és hó

Túl vagyunk a Szilveszteren. Azt hittem félni fog. Kiderült, hogy nagyon bátor csajom van. :)
Egyáltalán nem félt, sőt érdeklődve figyelte a durrogásokat. Az éjfélt sikeresen átaludtuk, mivel nekem másnap korán kezdődött a munka. Annak azért nagyon örülünk, hogy esett a hó, egész kellemes mennyiségben az eddigiekhez képest. :)
Újév alkalmából úgy gondoltam tisztuljunk meg Lüszivel együtt, így fogtam és bevágtam a kádba. Mire megszáradt a bundája már sötét volt kint, de gyorsan megörökítettem a szépséget:
Valami oknál fogva most kicsit szégyenlősebb volt az átlagosnál. :)
Természetesen az idei év se tellhet el a barátok nélkül. Mex és Betyár velünk van jóban-rosszban. :)
Boldog játékok és csintalan futkározás nem maradhat el, ha találkoznak. Vajon amikor felnőnek is így játszanak majd?!
A havat nem csak ők élvezik olyan nagyon, Én is! :) Hókutyát akartam építeni, de rá kellett jönnöm, hogy az nagyon nehéz, így megmaradtam a klasszikus elemeknél úgy, mint hóember. Hóangyalt is csináltam, de Lüszi érzéketlenül összetaposta azon örömében, hogy Én a hóban fetrengek. :))
A hideg és fagy ellenére is nagyon szeretek kint lenni a szabadban. Ebben a jó kis eszkimó felszerelésem segít nekem. :)


Most esik az eső és a hó olvad, de alig várjuk már mindketten, hogy újra hulljon az a pelyhes fehér hó. :)