2009. augusztus 2., vasárnap

Itt az ideje, hogy kicsit beszéljünk arról hogyan töltjük a hétköznapokat. Reggelente labdázunk egy bő fél órát. Elég intenzíven tesszük, hiszen remekül apportíroz a kicsi. Lényegében csak bírjam jó messzire dobni, bármilyen messze elfut utána. Ilyen formán könnyű lemozgatni, hiszen még élvezi is. :)
Aztán jön a pihenős program, míg a mami dolgozik. Lüszi számára ez is kellemesen történik. Töménytelen játék várja a lakásban, kellemes hőmérséklet, szépen besötétítve ahol akár az alvás is remek lehet. Mire hazaér a mami, addigra már épp felélénkül. Amint megérkezem hatalmas szeretetet zúdít rám, s tudtomra adja mennyire hiányoztam neki. Előfordul néha hogy mikor leguggolok hozzá, akkor felkéreckedik az ölembe, s a vállamra hajtja a fejét, sóhajt egy nagyont és megnyugszik. Csodálatos érzés mikor ezt csinálja..
Mindezekért cserébe adok neki sok finom falatot, és sétálunk nagyokat. Este 8kor jön is a szokásos program, ami szinte elmaradhatatlan. Számára ez a nagy jutalom. Kimegyünk a térre és játszik egy nagyot a többi kutyussal.
Legjobb barátunk Mex, és a többiek remek partnerek a játékban, bunyóban, rohangálásban. Nem tudom elmesélni milyen is ez a kis csapat, ami ott összeverődött. Inkább megmutatom. :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése