Ismét egy hétvége, amit a szüleimnél töltöttünk. Az elmúlt időben, mikor otthon voltunk mindig esett. Anyuék meg is jegyezték, hogy most már hozhatnánk haza jobb időt is. Most mégis jó időjárás volt, talán sikerült a "rontástól" megszabadulni. Szombat hajnalban még esett, de délutánra már a nap is kisütött! Gondoltam magamban, hogy mikor ragadjuk meg az alkalmat egy közös sétára, ha nem most?!
Fogtam a két ebet, s átsétáltunk a nagyihoz hármasban. Nem volt egyszerű eset... Lüszi tud kultúráltan sétálni, de Artúrom... olyan izgatott lett örömében, hogy az égtáj minden irányába akart rohanni egyszerre.. :)Mikor nagyihoz odaértünk, s meglátott minket épp a szomszéddal beszélgetett a kertben. Ahogy megpillantott minket összecsapta a két kezét és felkiáltott: "Jaj, nézd megjöttek a kutyák, mennem kell!" Á.. Nem ám az unokája, hanem a kutyák.. :) Ennyit erről.
Legközelebb majd csak októberben látogatunk haza. Addig még vár ránk más izgalmas program, méghozzá Dunaharaszti!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése