Az augusztus csak úgy elszáguldott velünk. Minden nap mikor Pesten voltunk a hétvégét vártuk, nekünk ennyi nyaralás jutott idén. A hétvégék otthon családi körben. Lüszi mondhatni kerti kutya lett ezeken a napokon. Nagyon élvezte! Volt mikor nem tudott velem tartani egy-egy programra. Ilyenkor nagyimnál nyaralt aznap. Öröm volt látni nagyi arcát, mikor nála hagytam a kutyát. Első intelmem nagyit ismerve ez volt minden alkalommal: "Ne adj neki enni kérlek, még elcsapja a hasát." A nagyi ekkor könyörgő szemmel rám nézett és ezt kérdezte: "És ha egy kis üres rizst főzök neki???" (Megjegyzem Lüszi imádja.) Mit lehet erre mondani? :) "Na jó... Azt lehet." :) A nap végén mikor Lüsziért mentünk mindig eldicsekedett vele, hogy mit csináltak. Érdekes módon még azt is büszkén mesélte, hogy a kutyám gödröt ásott az ő kertjében! Hihetetlen... Mások bezzeg kiakadnak az ilyenen. :)
A nyár elmúlt, igen gyorsan. Lüszi kezdi összekapni magát szőrileg, bár még mindig van mit magára szednie. A labdázás továbbra is nagy szerelem az életében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése