Élmények

Megkésve bár, de csak elkészült a beszámoló a hétvégéről. :o) Jómagam fényképezőgépet nem vittem, így másoktól kellett összegyűjtögetnem a hétvégi termést.

Helyszín: Dunaharaszti, Univerzum-tó Kemping

2010. szeptember 24-én, pénteken 14:00-kor érkeztünk meg a XV. Nemzetközi Szánhúzókutyás Találkozóra. Kellemes környezet, sok szép kutya és jó levegő. Mi kell még?! :)

Hogy a helyről is essen szó.. A kemping egy szép méretes tavacska mellett fekszik, melyre a faházak ablakaiból a kilátás elég pazar tud lenni (pl. a reggeli napfényben)!
Az őszi színek a környező fákat is színpompássá tették. Ezzel is a hely varázsát növelve.

A képen látható házikók abszolút kutyakompatibilisek. Bár az emeletre vezető lépcső némelyik kutyán kifogott meredekségével. :o)
A sportolók többsége nem a lakásban tartotta az ebeket, hanem úgynevezett "stake-out"-ra tette (több kutya kikötésére alkalmas lánc). Szemmel láthatóan a kutyák otthonosan viselték ezt a fajta "pihenő állást".

Megérkezésünket követően gyorsan felfedeztük a már megérkezett ismerősöket. Lüszi is rögtön ismerkedni kezdett, s azonnal "elkérte..." Gelu pajti szárított malac fülecskéjét. (Még jó, hogy kettő volt belőle.. :o) )

Miután ilyen formában a pocakját az uzsonnával megtömte, elégedetten pózolt a fényképezőgépnek. Meg kell hagyni elég szemtelenül vigyorgott a kis drága... :o)

Estig kinn töltöttük az időt, beszélgettünk. Szerencsére a pályát is sikerült egyszer körbe sétálni még világosban, hogy legalább ismerős legyen verseny közben másnap.

Ami az éjszakát illeti... Lüszinek nem kellett altató. Aludt, mint a bunda! Bár én is elmondhatnám ugyanezt! :o)

Reggeli ébredést ennél jobban nem tudtam volna kellemesebbé tenni. Nagyon szuperül melegítettek a csajok, mikor odabújtak! :) Lüszi és Nighty olyan volt, mint egy jó meleg pokróc, csak nyálasabb. :D

Mire felébredtünk megérkezett ismét Gelu pajtás is (képen: jobb oldalon Iza gazdi és Gelu, bal oldalon Viki és Ryni). Majd kicsivel később Ryni pajtás is csatlakozott kis szamis csapatunkhoz! A fiúk tesók, jelenleg 7 hónaposak, de már most két nagy mackó. Nagyon szeretjük őket és gazdijaikat!

Ripsz-ropsz eljött az ideje a versenynek is. Zsoltiéktól kaptam kölcsön bringát miután végzett a maga körével, illetve Csabáéktól meg a kobakot. Nagy segítség volt nekünk Zsolt párja a verseny mindkét napján az indításban, amiért hálásak vagyunk neki!

Mikor végre elrajtoltunk Lüszit mintha puskából lőtték volna ki! Nagyon ügyesen csinálta.

Utólag kapta is az elismeréseket, mivel szinte érdektelenül várt a rajtnál. Nem nagyon lehetett rá számítani, hogy a kisasszony rajtnál meg is mozdul majd. :o)

Csak úgy repült a levegőben! Nagyon élveztük az egész versenyt!

Bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ahogy nem volt ember a pálya szélén lelassított a csajom... Szinte már sétálva tüntetett, mikor egyszer csak lehagytak minket! Lüszin hátulról is lehetett látni a döbbenetet. A fülének tartása sokat elárult abból mi játszódott le benne. A végeredmény a "Na várj csak én ezt nem hagyom annyiban!" lett. :o) Úgy felkapta a nyúlcipőt, hogy alig győztem utána tekerni! Komolyan mondom én még ilyen sebességet nem láttam tőle soha... Nagyon szépen tartotta a tempót a border collie és gazdája után! Az utolsó 2-300m-en viszont már kezdett kimerülni, ott picit lemaradtunk.

A célba érkezésről van egy kis videó is, az egyik kedves kutyás barátnak köszönhetően. A szombati eredményünk 2km távon 6 perc 13 másodperc lett!

Mindez edzés nélkül, és abszolút kezdőként! Nagyon elfáradtunk mindketten, de mosolyogtunk, hiszen megcsináltuk közösen! :)

Miután pihentünk egy picikét arra gondoltam, hogy ideje megnézni hogyan is festene a valóságban egy szami fogat. Adott volt 4 kutya a mutatványhoz, illetve felszerelés és hozzá értő musher.

Első variációban (alsó kép) a két lányt kötöttük előre (jobb első Lüszi, bal első Nighty), majd a fiúkat hátra (jobb hátsó Ryni, bal hátsó Gelu). Mivel fogatban még egyik sem volt, illetve a fiúk még sosem húztak semmit hiszen fiatalok, így ösztönzésre volt szükség... :o) Igen-igen... akár a nyúl a vadász kutyák előtt, úgy futottam én a fogat előtt bíztatva a csapatot. Fárasztó volt, visszanézve kicsit mókás is azt hiszem. :o)

Első nekifutásra az eredmény nem lett túl jó. Futottak, viszont a lányokat zavarta, hogy a fiúk a seggükben vannak. A fiúk meg mentek volna jobban, de a csajok meg befékeztek pont ez miatt. Eredmény.. Nem egymás után, hanem egymás mellett rohant a társaság.

Megpróbáltuk mégegyszer, ekkor már alakult a dolog, de a csajok sűrűn néztek hátra még mindig. Rosner Gábor (ő a musher a képen) javaslatára felcseréltük a társaság sorrendjét.

Fiúk előre, lányok hátra. Szenzációs ötlet volt, nagyon jól működtek együtt! Nem véletlen.. Gábor már profi ebben. :)

Pár másodpercnyi videó is sikeredett a fogatozásról ennek örömére.

A kutyák és gazdik is kimerültek a sok rohangálás után. Kellett egy kis energia pótlás... Iza kényeztetett minket! :o)

Délután következett a Triatlon, melyen 4 bátor jelentkező vett részt. Kezdődött kutyával közös úszással, majd futással és bringázással fejeződött be. Mindenki nagy csodálattal nézte ezt a teljesítményt. Mi is, s pihentünk közben.

A triatlon után gumihúzó verseny is volt, melyen Ryni és Gelu vettek részt. Nagyon ügyesen szerepeltek! Csak a gazdiknak kellett sűrű bíztatás, mi Lüszivel töretlenül bíztunk a két nagyfiú ügyességében és erejében! :o)

Saját részünket az ezt következő programból vettük ki, mely az engedelmességi bemutató volt.

Új kutyusok is csatlakoztak hozzánk, akik szintén megmutatták mit tudnak engedelmességben.

Nagyobb létszámmal már lehetett látványosabb feladatokat is belevinni a koreográfiába.

Például ez a kis körben közömbösítés és utána ültetést, nagyon jól nézett ki. Úgy csinálta mindenki, mintha természetes napi rutin volna! Ügyesek voltak!

Ül, áll, fekszik, minden alap dolgot bemutattunk, s igyekeztünk szórakozatóvá, nézhetővé tenni.

A napi fárasztó programok minden kutyát lefárasztottak annyira, hogy a helyben maradást nem kellett kétszer kérni. :o)

A bemutató végére nem csak testileg merültek ki, hanem szellemileg is.

Lüszi közvetlenül utána feladta, s az ölembe heveredett. A virsli evő verseny se izgatta.

Pár pillanat alatt elszenderedett, miközben én nagyban szurkoltam Ryninak és Gelunak!

Nagyon mókás volt, ahogy a kis nyelve kilógott a szájából alvás közben! :o)

Szép lassan mindenkinek feltűnt, s nagy lett a vihorászás körülöttünk. Ekkor a kisasszony kómásan körbenézett, ugyan ki zavarta meg legszebb álmai közben?! :o)

A napi teljesítményt figyelembe véve az én szememben már abszolút győztes volt!

Szombat éjjel az idő úgy döntött nem lesz tovább kegyes hozzánk... Reggelre hatalmas sártenger lett a pályán... A verseny két napos volt, s mindkét napi eredmény számított. Ezek összessége adta meg a helyezést a végén. Felhúztam a meleg rucit, eső ide vagy oda, indultunk vasárnap is.

Mivel nekünk nem a versenyről szólt, így esést nem kockáztattam. A pálya csúszós szakaszában lassabb tempóban biztonságosan végig haladtunk (bár így is kicsúszott többször is a bringa hátsó kereke...), majd a szárazabb résznél csináltunk egy nagyobb hajrát a végére. Lüszivel vasárnap ugyan azt a távot 8 perc 7 másodperces idő alatt vittem véghez.

Összességében nézve 14 bikejöring-es (1 kutyás bringás) közül a 10. helyezést sikerült elérnünk, amire nagyon büszkék vagyunk! Áztunk, fáztunk, nyakig sárosak voltunk, de mégis vidámak! :)

Szeretném megköszönni ezúton is Ildikónak és Gyurinak, hogy segítettek autóval eljutni erre a csodás programra! Továbbá mindenkinek, aki velünk tartott és együtt szórakozott ezen a szép hétvégén!

Hogy mi lesz jövőre? Mi biztosan ott leszünk ismét! Ami a rajthoz állást illeti... Naná! Nem hagyhatjuk ki!!!