Teljesen kiment a fejemből, hogy ezeket a képeket még nem töltöttem fel ide... :)
A szülinapomon, 8-án olyan gyönyörűséges idő volt, hogy lementünk a Duna partra sétálni egy nagyot. A víz most nagyon lent van. S nincs annál szebb ajándék, mikor a kutyádat boldognak láthatod, szerintem. Már pedig, ha Lüszi úszhat, akkor biza boldog is rendesen. :)
Ahogy megkapta az "engedélyt a vízre szállásra" azonnal a habokba vetette magát! :) Utána meg csak nézett, hogy én miért nem követem a példáját. :))
Jó volt nézni, ahogy úszkál. Aranyos volt, akár egy lubickoló kisgyerek. :)A bot apportírozása elmaradhatatlan feladat ilyen esetekben. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése