Játék a képekkel

Ez a nyár sem különbözik az eddigiektől, talán csak annyiban, hogy idén elmarad a nyaralás. Végülis Lüszi mozgalmassá tette így is. A szabadidőm nagy részében a parkban játszottunk, s remekül éreztük magunkat. Idő közben bicót is beszereztünk, s lelkesen tanuljuk a bringával futást. A kisasszony kimondottan élvezi a rohangálást ezt vettem észre, de erről majd később lesz még szó. Mivel rég írtam ide, gondoltam készítek pár mókás képet, amivel feldobom az oldalát. :)

Még egy áruházban is úgy festene a plakáton mint egy igazi star! :)
Ez a kép olyan így, mintha a parkban valóban lerajzolták volna, szivesen kitenném a falamra. :)

Lüszi egy igazi híresség, a Vogue címlapján szereplő szépséges hercegnő! :))

Hát nem aranyos? :) Szerintem Lüszi igazi modellnek való. :)

Ismét egy fontos napra virradtuk augusztus 9-én, vasárnap. Elérkezett Lüszi első kiállításának ideje. :)

Már kora reggel nagyon izgatottan vártuk a nagy eseményt, s izgatottan autókáztunk Esztergom városába, ami helyet adott az aznapi CAC versenynek. Lüszi eleinte izgatott volt, a reggeli első gyakorlást a ringben ugatva és ugrálva tette meg, mint aki sosem gyakorolt semmi ilyesmit. Aztán rájöttem az én izgatottságom ragadt át rá, így kicsit elvittem lemozgatni. Mire nagy nehezen sorra kerültünk hozzászokott a légkörhöz. Türelmesen várta szépre fésülve a sorát. :)

Elsőként Shiroék mérettek meg a ringben. S nem is volt nagyon meglepő mikor Shiro hazahozhatta az 5. HPJ címet. Nagyon ügyesen pózolt a bíró bácsi előtt, s szépen futott a gazdival. Erről árulkodik a következő két kép is. :) Gratulálunk nekik!

S egyszer csak eljött a pillanat, s Lüszit hívták a ringbe. Nagy izgatottan besétáltunk. Boldogan hagyta, hogy a bíró bácsi megtapogassa a csontozatát, és még a fogacskáját is megmutatta. A megállás ugyan kis segítséggel ment, de azért így is jó volt.

Nagyon tanulságos volt ez a verseny. Rájöttem például, hogy szoknyába nem szabad felvezetnem. :) Futás közben Lüszi úgy gondolta, hogy majd játszik vele, s megpróbálta elkapdosni, ami elég idétlen futást eredményezett a részéről. :) Mivel baby így elnézték neki, persze most már tudjuk, hogy ezt is gyakorolni kell.

Mindent összevetve nagyon büszke vagyok rá. Igyekezett szót fogadni a gazdinak, s próbálta megérteni mit is kéne csinálni. A beállás is ment, csak a mozdulatlanság nehézkes még kissé. :)

Lüszi a verseny eredményeként Nagyon Ígéretes címet kapott, ebben a korosztályban ez a legjobb minősítés.

Mivel Shiro-ék HPJ-t kaptak, így Junior BIS-be javasolták őket, s ott is megmutathatták magukat a közönségnek. :)

Lüszit javasolta a bíró bácsi a Baby BIS-be, ahol is összevethették a többi Baby kategóriás kutyussal aki Nagyon Ígéretes címet kapott. Sajnos nem választották be az első 2 helyre, de így is nagyon büszke vagyok rá. :)

A nap végére nagyon elfáradtunk mindketten, viszont egy jó napot tudhattunk a hátunk mögött. Biztos vagyok benne, hogy a következő versenyre már sokkal ügyesebbek leszünk. :)

Köszönjük mindenkinek a szurkolást! :)

Itt az ideje, hogy kicsit beszéljünk arról hogyan töltjük a hétköznapokat. Reggelente labdázunk egy bő fél órát. Elég intenzíven tesszük, hiszen remekül apportíroz a kicsi. Lényegében csak bírjam jó messzire dobni, bármilyen messze elfut utána. Ilyen formán könnyű lemozgatni, hiszen még élvezi is. :)

Aztán jön a pihenős program, míg a mami dolgozik. Lüszi számára ez is kellemesen történik. Töménytelen játék várja a lakásban, kellemes hőmérséklet, szépen besötétítve ahol akár az alvás is remek lehet. Mire hazaér a mami, addigra már épp felélénkül. Amint megérkezem hatalmas szeretetet zúdít rám, s tudtomra adja mennyire hiányoztam neki. Előfordul néha hogy mikor leguggolok hozzá, akkor felkéreckedik az ölembe, s a vállamra hajtja a fejét, sóhajt egy nagyont és megnyugszik. Csodálatos érzés mikor ezt csinálja..

Mindezekért cserébe adok neki sok finom falatot, és sétálunk nagyokat. Este 8kor jön is a szokásos program, ami szinte elmaradhatatlan. Számára ez a nagy jutalom. Kimegyünk a térre és játszik egy nagyot a többi kutyussal.

Legjobb barátunk Mex, és a többiek remek partnerek a játékban, bunyóban, rohangálásban. Nem tudom elmesélni milyen is ez a kis csapat, ami ott összeverődött. Inkább megmutatom. :)

Jelen

Mint említettem, elérkeztünk a jelenhez, ez már nem visszatekintés, hanem aktualitás. :)

Mondottam volt, hogy készítettem a kutyust a kiállításra. Debrecenbe mentünk, éjszakai CAC-ra. Jó hangulata volt. Lüszi remekül érezte magát.

Most is csak nézőként mentünk, szurkoltunk Shironak, és szoktattam a kicsinek a közeget. Természetesen a kiállítás nem maradhatott el siker nélkül. Shiro megszerezte a 3. HPJ minősítést, így megvan a Junior Champion címe.

Nagyon boldogok voltunk, hiszen az elején nem gondoltuk volna, hogy ez nekünk valaha sikerülhet. Remélem egyszer Lüszi is hasonlóan sikeres kutyus lesz.

Ami az éjszakai kiállítást illeti.. Eddig is tudtam, hogy nem bírom az éjszakázást, de hogy ennyire..?! :) Este 10-11 körül nagyon elálmosodtam, s bevonultam a kocsiba ledőlni Lüszivel. Egyszer csak arra riadtam, hogy hideg van, s mivel más nagyon nem volt, így a kutyát húztam magamra. :) Remekül melegítettük egymást, s békésen átaludtuk az egész BIS-t :) Vasárnap hiába aludtunk békésen itthon... végigkómáztuk az egész napot. Lényegében fáradtabbak voltunk, mint ha nem aludtunk volna semmit sem... :D

Üdv ismét!

Folytatom hát, amit félbehagytam. Lüszi cseperedik, időközben már 16 hetes ugyebár. Kis barátunk Mex sokat sétál velünk, s Lüszivel rengeteget bunyózik, rohangál, ás, és természetesen ebben a nagy melegben, amikor csak lehet akkor fürdik is. :) Ez a két eb nagyon szeret fürdeni, csak úgy szelik a habokat a bot után, labda után. Öröm nézni a kis vidám arcukat, meg ahogy tökéletlenkednek együtt.

Természetesen, ha egy szami vizes lesz, akkor a habcsók bundája összeesik és rettentő viccesen tudnak kinézni. Főleg ha még össze is koszolják magukat vizesen a parton. :)

Ha nincs olyan nagy hőség, de azért szép az idő, akkor különösen nagyon szeretünk sétálni a Margitszigeten. Kettesben fedeztük fel igazán először, egy reggeli órában, mikor még szinte üres volt a sziget.


Lüszi nagyon megszerette. Sok szép zöld fű és virágok nagyon levették a lábáról. Még meg is szagolgatta némelyiket. :)

17 hetes nagylány már a nagyokkal együtt bandázik. Meglátogattuk másokkal is azért ezt a remek helyet. Velünk volt Nighty a samoyed kislány, Leila a husky lány, Ricky a malamut kan, és Shiro, párom kutyusa. Remekül éreztük magunkat.

Lüszi rengeteget rohangált velük, s mikor elfáradt leheveredett a fűbe, s szokásához híven botot rágcsált. Lassan már ez lesz a védjegye.. Bot és labda mániás a kisasszony. :)

Öröm nézni ezt a szépséget. :) S végül jó hír, utol értük magunkat az időben. Elérkeztünk napjainkig.

Nos.. akkor haladjunk szép sorban az időben, hogy utolérjük magunkat. :)

Lüszi megérkezett hozzám, s akkor még nagyon pöttöm volt. Mutatok pár képet az első napokból: Kis osonó jegesmackó volt a lelkem. Nagyon félénk volt az elején. Lényegében az ideje nagy részét alvással töltötte, de nagyon jó gyerek volt. Gyorsan megtanulta hogyan kell viselkedni a lakásban. Már 3 nap után remekül használta a kutyapelenkát.
Fő alvóhelye az ágy alatt leledzett. Valami oknál fogva ott érezte magát biztonságban, de ahogy tellt az idő szép lassan leszokott róla. Meg hát aztán... valljuk be.. mostanra már be se fér. :)
Ezeken a képeken 6 hetes múlt a kicsike. Igen, korán megkaptam. De gond nem volt belőle sohasem. Sőt, sokkal gyorsabban alkalmazkodott így a lakásban éléshez. Igaz ilyen korán még sétálni nem vihettem, de ölben azért lejárogattunk levegőzni. Nagyon szerette, gyorsan rájött arra, hogy milyen jó is kinn a parkban. Ahogy nőtt, úgy volt egyre nehezebb a segge a cipelésnél, és egyre többet ficánkolt. Amint meglettek az oltásai már tudta mi merre van, s nagy hévvel vetette bele magát séta örömeibe.
Ezen a képen épp Shiro kertjében vagyunk, jól összekoszolta magát őnagysága. Látszik mennyire élvezte, hogy végre rohangálhat egy nagyot. A képen 8 hetes, ekkor még nem sétálhatott az utcán, csak kerbe lehetett levinni, így hát meglátogattuk Shirokát és felfedeztük a kertjét. A nap végére igazi kis koszfészek lett, és természetesen teljesen elfáradt. Este már nem volt gond az alvással. :) Shirot azóta is nagyon szereti, és mindig nagyon örül neki mikor meglátja.
Nem sokkal később kísérletnek vetettem alá. Kipróbáltam, hogy bírja hosszú távon az utazást. Elindultunk Fehérvárra a szüleimhez, távolsági busszal, s csak reméltem, hogy jól tűri majd. Rá kellett jönnöm remek kutyám van. Nagyon jól viselte. Játszani kellett ugyan vele, mint egy kisgyerekkel, de nem sírt, és semmi baj nem volt vele. :)

Jutalmúl megismerkedhetett Artúrral, a magyarvizslával.
Artúr nem szokott más kutyusokkal találkozni, így elég hevesen reagált Lüszire. Nagyon örült, és feltúrbózta magát. Nem bántotta ő a világért sem, csak nem tudta azt, hogy mennyivel erősebb nála. Az első nap felügyelet mellett tellt, és kontroll alatt Artúr miatt. Aztán a 3. napra már annyira jól elvoltak, hogy Artúr már kezdte megtanulni hogyan kell kutyául kutyával játszani, merthogy ő ezt nem tudta. Nagy hancúrozásoknak lettünk tanui a végére már. :)
A családom is nagyon örült a kicsinek. Nagyon várták már, hogy hazavigyem. Mindenki szívébe belopta magát a kisasszony. A nagymamámat még sosem láttam így ölelni kutyát, ahogy Lüszit ölelte akkor.. Számomra nagyon megható volt ezt látni. Azóta is mindig ez az első kérdés a telefonban: "Lüszi hogy van?" :)
Ezeken a képeken, mikor először mentünk haza, már 10 hetes volt. Azóta is mikor csak tehetem hazaviszem. Nagyon szeret ott lenni. Aztán csak nőtt-nőtt, mint a gomba, s a dokibácsi megengedte, hogy levigyem sétálni. Igaz az elején csak kettesben, más kutyák nélkül sétálhattunk, de így is nagyon boldoggá lett már téve ezzel.
Végre elkezdhettem tanítgatni őt kint is, nem csak a lakásban. Megtanultunk, ülni, feküdni, néha a pacsi is megy és persze póráz nélkül sétálunk már, ahol csak lehet. :)
13 hetes korára már elkezdett nyúlni a lábija, igazi kis nyakigláb formája lett. A fürdéssel is megbarátkozott, meg a hajszárítóval, így nem okozott már gondot a szőrápolás.
Shiroval elkezdtünk időközben kiállításra járni, s amint Lüszi is megnőtt annyira, hogy elkísérhesse, vele tartottunk. Az első kiállítás amire nézőként ment a Fehérvári CACIB volt. Nagyon izgalmas volt a számára a sok kutya, az elején izgatott volt, aztán szépen hozzászokott a nagy forgataghoz, s nyugodtan nézelődött a kozmetika asztalról. :)
Lüszi okításánál fontosnak tartom, hogy a lehető legtöbb dologgal megismertessem. Így igyekszem a lehető lehtőbb helyre magammal vinni. Így volt ez egyik vasárnapi napon júniusban, mikoris kimentünk megnézni az Eperfesztivált Tahitótfaluba. Nagy volt a meleg és sok volt az ember. A párom még tevegelt is, merthogy az is volt ott. A kutyusok is megszagolhatták, de nem igazán értették mi ez a nagy lábú valami. :)
Aztán egyszer csak Lüszi meglátta a pónilovakat és felcsillant a szeme. A nezeti vágta óta, ahol összepuszizott egy pacival, nagyon szereti a lovakat. Elkezdett nagyon húzni feléjük. A lovászok engedélyével csináltunk róla egy fotót, mikor beült a nyeregbe. Esküszöm még nem láttam kutyát aki ilyen peckesen ült volna a lovon. :)
A hétköznapok is izgalmasak nálunk. Van egy hatalmas rét a közelünkben. Oda szoktunk kijárni futkározni és bandázni más kutyákkal. Van egy nagyon jó barátunk. Mex, ő egy Staffordshir fiú kutyus, Lüszinél csak egy hónappal idősebb, szóval remek kispajtás.
Nagyon sokat játszanak együtt, és rengeteget bunyóznak. Öröm nézni őket. Ezen a képen már 16 hetes Lüszi. Szépen nődögél. :)
Hamarosan folytatom történetünket, rengeteg megemlíteni való van még, viszont most Lüszinek fürdés programja van, ma kiállításra megyünk, igaz szintén csak nézőként, de ettől még illik szépen megjelenni. :)

Üdvözlök mindenkit!

Szeretném mindenkinek megmutatni azt a csodát, amit az enyémnek tudhatok már egy ideje.

Történetünk 2009. január elején kezdődik. Ekkor ismerkedtem meg ugyanis a jelenlegi párommal. Rajta keresztül ismertem meg először igazán a Samoyed fajtát. Neki van egy szépséges kutyusa Shiro, aki egy 7 hónapos samoyed kutyus volt akkoriban. Mostanra már több, mint egy éves nagyfiú. Gazdája büszkesége. Shiro által nagyon megszerettem a fajtát. Már régóta játszottam a gondolattal, hogy kellene kiskutya, hiszen mindigis volt kutyusom. Viszont mióta felkerültem Pestre, s szüleimtől külön élek, nem volt mellettem négylábú. Nagyon hiányzott. Magányos voltam nélküle. Tellt-múlt az idő, s közelgett a szülinapom, igaz nem pont azon a napon kaptam meg életem egyik legcsodálatosabb ajándékát, de megérte várni rá még pár napot. Lüszi 2009. március 9-én született meg, s május végén csöppent bele a kis életembe, páromtól kaptam ajándékba. Nem bírtam betellni vele, a mai napig sem tudok. Nagyon kedves, értelmes és szépséges. Motiválható kislány, így könnyen lehet tanítani szinte bármit neki. Igazi belevaló lányka, nagyon szeretem.

Készítettem egy videót a kezdetekről. Itt még nagyon fiatalka, és a videó is kezdetleges, tudom lehetett volna jobb is. :)